1. tévhit: mindig hideg és sötét van.
Valóság:
Néha, ahogy nálunk is előfordul. Nyáron a barátnőim teljesen le voltak döbbenve milyen meleg volt: rövidnadrág, póló, ragyogó, égető napsütés. Se hideg, se sötét. Mármint éjfélkor igen, de akkor már vagy alszik, vagy bulizik az ember. Télen pedig világít a mindent belepő, csodás hótakaró.
2. tévhit: az emberek rengeteg alkoholt isznak, többet, mint bárhol máshol (mert ugye mindig hideg és sötét van).
Valóság:
Ha az egyetemistáknál és fiataloknál ragadunk le, úgy tapasztaltam nem isznak többet. Csak máshogyan isznak. Ráadásul az árakról ne is beszéljünk. Nálunk még csak-csak megengedhető, hogy a bárba vagy a szórakozóhelyre beesve is vegyünk egy-egy pohár bort, sört vagy koktélt. Itt viszont mindenki jól betankol, hogy kitartson a buli végéig és vagy sikerül belőni a tökéletes mennyiséget, amivel még beengednek, vagy hát nem
3. tévhit: azért jönnek olyan sokan norvégok Magyarországra tanulni, mert ott nincs orvosképzés (meg persze mert ugye otthon jobb is a kormány álláspontja) / Azért jönnek Magyarországra olyan sokan norvégok orvosképzésre, mert a hazai oktatásnak nagy presztízse van Európában, és azon túl is. (Általános álláspont.)
Valóság:
Azért jönnek hozzánk, mert rengeteg embert nem vesznek fel, pedig beadják az összes lehetséges helyi képzésre a jelentkezést (ami ingyenes még mindennek a tetejében). Szóval azok kerülnek hozzánk, akik kimorzsolódnak a norvég rostán. Vannak olyanok, akik maradnak és vannak olyanok is, akik csak bemelegítenek nálunk.
4. tévhit: Norvégia a legdrágább.
Valóság:
Ha abszolút értékben nézzük, akkor megközelíti a top 5-öt, viszont ha a relatív értékét vesszük a dolgoknak, a magyar keresetekhez képest Magyarország sokkal drágább. Ez a szomorú igazság. Nehéz elképzelni, hogy otthon valaki önfenntartó legyen két nap pincérkedéssel például. Nekem nem sikerült.
5. tévhit: A norvégok síléccel a talpukon születnek.
Valóság:
Majdnem. Rengeteg sífutó apuka után kötött babaszánkóban utaznak igazán apró gyerkőcök fel-le a városból szerteágazó, télen hófedte túrautakon.
6. tévhit: Csak az olaj miatt megy ilyen jól minden.
Valóság:
Ez azért is összetettebb, mert az olajkitermelés egyik húzó országa, Oroszország, például nem jóléti állam, és nem pont a szociális juttatások ápolgatását juttatja eszünkbe. Ráadásul a norvégoknak van egy Olajalap nevű nemzeti megtakarításuk, ahova az olajbevételek nagy része vándorol minden hónapban, arra az esetre, ha egyszer csak elapadnának a források.
7. tévhit: Sok halat esznek.
Valóság:
Közepesen sokat. Többet, mint mi, de nem olyan rengeteget, mint gondolnánk. Ráadásul a legpopulárisabbnak tűnő és leggyakrabban készített étel (persze nem családi közegben) a polse&lumpe, ami tulajdonképpen a hot dog norvégosított, egyszer használatos, grillen elkészített verziója, pirított hagymával és gyakran majonézes rákkal vagy krumplival.
8. tévhit: Felfele pöndörödő manó orruk van és főként szőkék.
Valóság:
A legtöbbjüknek csak akkor pöndörödik fel az orra, ha felfele néznek, és habár sok szőke norvég van, az embernek nincs az a benyomása, hogy akkor ő most kivirít a tömegből barna hajjal, vagy akármilyen bőrszínnel.
9. tévhit: A norvégok nagyon udvariasak.
Valóság:
Ez attól is függ, milyen nyelven szólalnak meg. Míg gyakran ugyanaz a személy norvégul Kaffe-ként adja le a rendelését, addig angolul, ez I would like a coffee-ként hangzik el. A norvég nyelvet ilyen szempontból megdöbbentően leegyszerűsítve és mindenféle udvariaskodástól mentesen használják. Lassan kezdek belejönni, hogy ne vegyem lelkemre a mindenféle formulától mentes, kérést helyettesítő direkt közléseket.
10. tévhit: A norvégok ridegek és nem barátságosak.
Valóság:
Ez így nem egy fair és helytálló kijelentés, viszont az egyik legelterjedtebb sztereotípia. A norvégok furcsák, mint ahogy mi is furcsák vagyunk, viszont abban nagyon hasonlóak, hogy sokkal jobban megnyílnak, ha az ember beszél norvégul. Ennek nem csupán praktikus okai vannak, hiszen itt szinte mindenki fantasztikusan beszél angolul, hanem egyfajta falbontogató hatása van. Talán pont az angol miatt is, ami azt mutatja, hogy mi, akik ide helyeztük át az életünket, nem kényelmesedtünk el és nem érezzük úgy magunkat, mint aki beleült egy kád langyos vízbe. Ha viszont mégsem menne olyan gyorsan a feloldódás, a 2. pont letesztelésével minden gond elszáll. Hátha mégsem mondtam igazat.
Végülis az, hogy mi tévhit és mi a valóság csak konstrukciók, amit az is jól mutat, amikor egy tévhitet valóságként kezelünk, a valóságot pedig nem hisszük el. Mármint ha létezik egyáltalán egy darab univerzális valóság
(Forrás)
|