A Golf-áramlatnak köszönhetően a szélességi fokon szokásosnál magasabb a hőmérséklet és több a csapadék, főként a partvidéken. A négy évszak egyértelműen elkülönül; a belső területeken kevesebb a csapadék, és hidegebbek a telek. Az ország északi része szubarktikus, míg Svalbard sarkvidéki tundra éghajlatú.

A napsütéses órák száma évszakonként jelentősen eltérő. Az északi sarkkörön túli területeken a nyári nap le sem nyugszik (innen ered az éjféli nap országa kifejezés), de a délebbi területeken is mintegy napi 20 órán át tart a világosság.

Norvégia éghajlatát a nagy hőingás jellemzi leginkább, főként az északi területein. Ez a térség a mérsékelt égöv szélén helyezkedik el, a valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet itt -51°C volt. Az éves átlaghőmérséklet a nyugati part mentén mért 8 és a hegyekben gyakori fagypont alatti hőmérsékletek között mozog. A leghidegebbek a téli hónapok, elsősorban január és február, a legmelegebbre júliusban számíthatunk. A partszakaszokon kifejezetten sok csapadék hull az év folyamán, a kontinens belseje felé haladva ennek mennyisége fokozatosan csökken.

(Forrás)