A norvég a germán nyelvek északi ágához, a skandináv nyelvek nyugati ágához tartozik, zömében Norvégiában beszélik.

A skandináv területeken élő északi emberek nyelvéből, az óészakiból fejlődött ki. A viking kalandozások idején a mai Norvégia területén élő vikingek északnyugati irányba hajóztak, ők voltak azok, akik létrehozták az első településeket Izlandon, és ők népesítették be Feröert is. Ez utóbbi két terület nyelve tehát a norvéggal együtt a skandináv nyelvek nyugati ágát alkotja.

A norvég nyelv a 1416. században kezdett átformálódni, ebben az időszakban alakult az óészaki középnorvéggá. A skandináv országok közös történelme miatt azonban a kialakult norvég nyelv nagyban hasonlít a svédre és a dánra.

A modern norvég nyelv két nagy dialektikus ágra bomlik, a két dialektus között tulajdonképpen annyi a különbség, mint bármely két skandináv nyelv között, így kérdés, hogy nem tekinthetők-e ezek önálló nyelveknek. Ez a két dialektus anynorsk és a bokml norvég. A nynorsk (újnorvég) nyelv anyanyelvi használata az ország lakosságának kb. 10%-ra jellemző (400 000 fő), azonban a hasonlóságok és a közös eredet miatt a többi norvég is megérti őket, noha nem könnyen. Mint neve is mutatja, a bokml a könyvnyelv, ez az általános használatú, és a nyomtatott irományok nagy része is ezen jelenik meg. Azonban minden vidéknek van egy kis nyelvi sajátossága, a "tiszta bokml'" leginkább Oslo és Trondheim környékén figyelhető meg. (Wikipédia)

A fiatal államban erős a nemzeti identitás tudata; ezen mit sem változtat az a jelenség, hogy kétféle nyelvváltozat terjedt el az ország területén. A dán uralom idejéből fennmaradt hivatalos nyelv, a bokml (vagy más néven riksml) ellenében a 19. sz. közepén egy új irodalmi nyelv, az újnorvég, nynorsk (vagy landml) terjedt el. A lakosság több mint 80%-a beszéli a bokmlt, a sajtó és a televízió is ezt a nyelvváltozatot használja. A nynorsk főként az irodalom berkein belül terjedt el. A két változat problémát jelent az iskolák, a feliratok és a térképek szempontjából, ám a különbségek nem nagyok, és a legtöbb norvég mindkettőt megérti. A harmadik nyelv az Észak-Norvégiában élő 25 000 lapp nyelve. (Forrás)

Ha a nyelvtanulás iránt érdeklődsz, ajánlok pár oldalt a figyelmedbe:

http://norvegnyelv.lap.hu/

http://norvegnyelv.lap.hu/nyelvtanulas_es_-gyakorlas_online/20357745

http://www.idegennyelvek.hu/norveg-nyelvtanfolyam.php

http://www.interlanguage.hu/norveg_nyelvtanfolyam.htm

Könyvek:

http://bookline.hu/product/home.action?_v=Helen_Davies_Koszegi_Dora_Kezdok_norveg_nyelvkonyve&id=271112&type=22

http://bookline.hu/product/home.action?_v=Lingea_norveg_tarsalgas&id=270929&type=22

Norvég-magyar online szótár:

http://dict.hunnor.net/