Spitzbergák élővilága: A növényzet leginkább a partokra szorítkozik és főképen harasztokból és mohákból áll, amely utóbbiak közül egyes fajok nagy területeket borítanak és a rénszarvasoknak szolgáltatnak kedvelt legelőket. Tengeri és prémes állatokban, rénszarvasokban és nyáron át vizi madarakban a Spitzbergák igen gazdagok.

Norvégia általános állatvilága: Az összességében hűvös, nedves éghajlat a szélsőségeket jól tűrő fenyőfajoknak kedvez. Természetes növénytakarója a tajga. Összetételét a luc-, jegenye-, vörös- és az erdei fenyő nemzetségeinek fajai határozzák meg. A lombhullató fákat nyír és nyár fajok képviselik. A tajgaerdőkből hiányzik a cserjeszint sőt a gyepszint is, e helyett dús mohaszint található melynek vastagsága elérheti a fél métert is. Jellemző fogyasztóik a növényevők (szarvasok, nyulak, rágcsálok és a madarak). Ragadozói (nyérc, coboly, farkas, hiúz) és a mindenevői a különböző medvefajok. A tajga lebontó folyamatai csak lassan mennek végbe a rendkívüli hidegben. Sok helyütt jellemző a tőzegesedés, a talaj szinte az egész év folyamán fagyott.

A tundra állatvilága néhány fajtól eltekintve nem állandó. Télen a tundra csaknem kihalt, nyáron azonban visszatérnek hosszú vándorútjukról a madarak és a rénszarvasok, amelyek a tartós hideg elől délebbre kerestek menedéket. Állatvilágára jellemző a kevés faj, de nagy egyed szám. A ragadozók a farkas, a róka és a bagoly.

(Forrás)

A tundra állatvilágát a rénszarvasok alkotják, napjainkban jellemzőbb már a tenyésztett csorda, mint a vadon élő állomány. Ezen kívül sarki nyúl, sarki róka és lemmingél még ezeken a területeken. A tundra jellemző madárfajai: hóbagoly, lappföldi sármány, nagy lilik, pehelyréce. A tajgaterületeken jávorszarvas él, találkozhatunk még barnamedvével, hiúzzal, rozsomákkal és vidrával. (Wikipédia)

Rénszarvas fogatok

Jávorszarvas

Hóbagoly